Viharsziget (Shutter Island)

A film szokványosan indul. Mit nevezünk szokványosnak? Ezt embere válogatja vagy éppen filmje. Jelen esetben egy tengeren zötykölődő hajó a cselekmány helyszíne. A főhőseink rendőrtisztek, akik egy nyomozás miatt érkeztek a Viharszigetre. Az eltűnt nőt napok óta nem találják, ezért is kértek segítséget. Ebből indul a cselekmény. Teljesen átlagosan indul, mint ahogy már az elején megjegyeztem. DE az idő múlásával egyre több furcsaságra lehet figyelmes az, aki ilyen vagy ehhez hasonló filmeken nő fel. 

A film végére érve világosodtam meg és gondolom sokakban már előbb összeállt a kép, DE nekem már ez a második film, ahol csak későn történik meg az áttörés - a másik film a Harcosok klubja volt. Ezzel azért sokat elárultam. Ennek fényében írom le az érzéseimet - nem biztos, hogy az időrendet követve. A gyanús jelek már a rosszulét/tengeri betegség kezelésekor is jelentkeznek.  

Miért kap egy ilyen enyhe rosszulétre, pszichiátria betegeknek járó gyógyszeradagot túlzott rendszerességel? Érthetetlen, de senkit sem érdekelt. Többször hallgatta ki a betegeket, orvosokat mindig kapott apró jeleket, hogy valami nem stimmel, DE nem jött rá arra, hogya baj a fejében van. Az orvos, akit keresett nem maradt a szigeten. Fura volt, mintha az egész sziget a nyomozók ellen lett volna. Nem is lehetett a szigeten, mint orvos, mert az új társat kellett játszani.  

Ahogy itt irogatok szépen csöndben végiggondoltam a filmet. Nem volt rossz, de jó sem - annyira jó. A sztori eléggé öszetett volt, meg-megtörte egy-két váratlan fordulat. A viherban a kriptában, az öngyilkos társ. Sorolhatnám még. Nem volt vele problémám, én is végig izgultam, hogy mi lesz a főhőssel, a kis Di Caprio jusson ki élve. 

Tanulsága is volt a filmnek. Az emberi elme kiszámíthatatlan. A legtöbbször azt se tudjuk mit csinálunk, nem fogjuk fel a tetteink súlyát. Elbarikádozzuk magunkat a képzeletünkben és azt gondoljuk, hogy minden normális és közben semmi sincs rendben. A bajhoz nem kell sok - az asszony, aki megöli a gyerekeit, a férj, aki alkoholista. Nem tudja feldolgozni a szörnyű tettet. Magát ostorozva saját világot alkotott, ahol a jó fiút játsza, gondalanul.

A színészek teljesítménye, a sztori, a zene a hangulat tökéletes, DE valami hiányzott. Nem volt teljes a kép. Leo nem a kedvenc színészem, de vannak jó filmjei - Hazugság hálójában pl. Eleint AWESOME volt, DE ahogy írtam róla és jöttek elő az emlékek SHIT HAPPENS kategóriába csúszott vissza. Lehet sok mindent kihagytam a filmből, mármint ide nem írtam le, DE sajnos nem volt akkora szám, mint ahogy beharangozták.

Le se írtam volna, ha nem olvasom újra a post-ot, hogy a Viharsziget egy Boston melletti kis szigeten volt a tengeren és pszihiátriaként üzemel - bolondok háza, őrültek háza. Több épület volt a fokozottan veszélyes ápoltak számára. Biztonságos volt, mert csak egy be és kijárata volt a tenger felől, állandó fegyveres őrséggel rendelkezett. Itt bármilyen kisérleteket el lehetett végezni - a tudomány két ága, a pszihiátria két ellentétes nézete csapott össze : a győgyszeres és a műtéti kezelés. A műtéti út barbár agyműtét takart, ami az agy megcsonkolásával kezdődött és a végtermék élőhalott, öntudatlan, nyugodt emberek voltak. Kigyógyultak, de emlékek és érzések nélkül élték a szürke mindennapjaikat.